Ugrás a tartalomhoz

északi boglárka

Adatok

Magyar név: északi boglárka

Latin név: Plebejus idas

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)

Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 2001

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

További információk

Boglárkalepke-félék családja (Lycaenidae)
 
 
Északi boglárka (Plebejus idas, Syn.: Plebejus idas acreon, Plebejus idas lycidasoides)
A szárnyfesztávolsága 24-28 (-30) mm. A hím szárnyainak felszíne ibolyáskék, kevés fekete behintéssel, az ereket gyér fekete bevonat díszíti, fonákja világos barnáasszürke. A nőstény hátulsó szárnyának fonákján a szegélyfoltsor belső ívfoltjait határoló fehér ívfoltocskák szinte széles fehér szalaggá folytak össze, amely a szemfoltsorig kiterjed. A hím szárnyainak fekete szegélye a felszínükön többé-kevésbé egyenletes szélességű, a rojtok fehérek; a fonákon a narancsvörös szalag az elülső szárnyon is jól látható, a hátulsón a külső pontsort a szegély felől fémesen csillogó, aranyló pikkelyek díszítik. A nőstény szárnyainak felszíne piszkosbarna, a szegélyfoltsor fekete pettyei elmosódottak, fonákja világos, meleg kávébarna, a rajzolat igen éles és széles, a rojtok piszkosfehérek vagy szürkések.
Hasonló fajok lehetnek a Plebeius-fajok, úgy mint az ezüstös boglárka (Plebejus argus) és a csillogó boglárka (Plebejus argyrognomon).
Egész Európában szórványosan elterjedt, hazánkban is szórványosan fordul elő (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Őrség, Budapest környéke, Zempléni-hegység, Mátra, Cserhát, Kaposvár környékén). Sziklás hegyoldalakon, sovány talajú legelőkön, pusztaréteken fordul elő. Alacsonyabb fekvésű vidékeken inkább homokon, míg magasabb részeken törmeléklejtőkön vagy fenyéres helyeken tenyészik.
Hernyójának tápnövénye különféle pillangósok (Fabaceae), élőhelytől függően például fehér zanót (Cytisus albus), komlós lucerna (Medicago lupina), seprőzanót (Sarothamnus scoparius), szarvaskerep (Anthyllis vulneraria), Coronilla varia, kerep fajok (Lotus spp.) pl.: Lotus corniculatus, csarab (Calluna vulgaris), áfonya fajok (Vaccinium spp.), bükköny fajok (Vicia spp.) és here fajok (Trifolium spp.). Az Alpokban homoktövis (Hippophae spp.) Hernyóit hangyák őrzik. Egy tavaszi és egy nyári nemzedéke van, imágója május elejétől augusztus végéig (szeptember végéig) repül, a rajzási csúcsok június elejére és augusztus elejére esnek.
 
Leírás forrása:
Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.
Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest.
http://kitaibel.hu/lepidopterology/
 
Kép(ek) forrása:
http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page61a.html
 

Fajok elterjedése

Sáv bezárása